Febr. 7-én Romániába érkezett John Shalikashvili tábornok, amerikai vezérkari főnök. A vendéget az Otopeni repülőtéren meghívója, Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök köszöntötte. Shalikashvili tábornok hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseken áttekintik a román és az amerikai hadsereg közötti kétoldalú kapcsolatokat, valamint a békepartnerség különböző vonatkozásait. /Shalikashvili tábornok Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ Febr. 7-én érkezett Bukarestbe Hans van den Broek, az EU bizottságának felügyelője. /Magyar Hírlap, febr. 7./
2001. augusztus 24.
A hadsereg reformját illetően Románia esetében komoly előrelépésekről beszélhetünk - nyilatkozta a Szabadságnak Bruce K. Scott tábornok, az amerikai hadsereg támogatási programjait koordináló testület (US Army Security Assistance Command) vezetője. Azonban további erőfeszítésekre van szükség - mondotta. /További erőfeszítés szükséges Amerikai tábornok a román hadseregről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
2003. február 10.
Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette, Irak megtámadása esetén az amerikai hadsereg vadászgépei és bombázói a parlament újabb hozzájárulása nélkül használhatják Románia légterét és katonai támaszpontjait. Emlékeztetett: Románia folyton a konfliktuskezelés mellett foglalt állást, de amennyiben Irak nem mond le tömegpusztító fegyvereiről, az ország eleget tesz a szövetségesek kérésének. /Román légtérhasználat parlamenti jóváhagyás nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2003. február 17.
Amerikai katonai szakértők vizsgálják, hogy a Konstanca melletti Mihail Kogalniceanu katonai repülőtér használható-e egy Irak elleni katonai támadáshoz - közölte febr. 16-án Bukarestben Ion Iliescu államfő szóvivője. Az amerikai hadsereg európai parancsnokságának szakértői azt követően érkeztek a katonai repülőtérre, hogy a román parlament jóváhagyta az Egyesült Államok Irak elleni katonai fellépésének támogatását. /Az amerikai hadsereg a Kogalniceanu repülőteret vizsgálja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2003. március 10.
Több külföldi kereskedelmi hajó is befutott a konstancai kikötőbe, egyesek hozták, mások pedig továbbszállították az amerikai hadsereg harcfelszerelését. A Kogalniceanu katonai repülőtéren jelenleg közel négyezer amerikai katona, tíz C-130-as anyagép, négy H-53-as és néhány Black Hawk harci helikopter tartózkodik. Az amerikai katonák továbbra is folyamatosan érkeznek Romániába. Egyes nyugati hírlapok szerint a török parlament elutasító döntése után az amerikai hadsereg európai parancsnoksága (EUCOM) több lehetséges támadási stratégiát is kidolgozott, amelyek között az is szerepel, hogy a Romániában és Bulgáriában kialakított bázisokról is indítanak csapatokat Irak ellen. Sarah Kerwin EUCOM-szóvivő szerint meglehet, hogy Romániából ejtőernyős csapatokat juttatnak el Irakba. /Incze Ferenc: Nagy nyüzsgés Konstancán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./
2003. április 23.
Az Irakot elfoglaló szövetséges államok további katonák küldését kérik Romániától - közölte a román sajtó. A román védelmi minisztérium közleménye szerint a román illetékesek tárgyalásokat folytatnak az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselőivel arról, hogy Bukarest újabb katonai erőket küldjön Irakba. A román parlament már az iraki háború kitörése előtt jóváhagyta, hogy Románia összesen 204 katonát bocsásson az iraki rezsim ellen hadba induló szövetségesek részére. A háború folyamán több részletben összesen 70 román vegyvédelmi katona utazott a Kuvaitban lévő Doha támaszpontra. A Konstanca mellett lévő Mihail Kogalniceanu katonai repülőtéren kialakított ideiglenes amerikai katonai támaszpont hamarosan áram és ivóvíz nélkül maradhat, bár az amerikai hadsereg pontosan és bőkezűen fizet az igénybe vett szolgáltatásokért. A gondot az okozza, hogy a román parlament a közelmúltban módosította a pénzügyi törvényt, s ennek során a védelmi minisztérium elveszítette azt a jogát, hogy költségvetésen kívüli bevételekhez jusson. Febr. 20-a, az első amerikai katonák megérkezése óta már hatmillió dollárt fizetett az amerikai hadsereg a helyszínen igénybe vett szolgáltatásokért. /Újabb román katonák Irakba. Áram és víz nélkül az amerikai támaszpont? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2003. április 30.
A Washington Times által idézett George Allen republikánus szenátor hangsúlyozta, hogy az amerikai csapatok átirányítása nem az amerikai politikát ellenző nyugat-európai országokkal szembeni büntetést jelenti, sem pedig a Washingtont támogató kelet-európai államok megjutalmazását, csupán az Egyesült Államok stratégiai érdekeit követi. George Allen közölte, hogy Amerika elsősorban Romániában, Bulgáriában vagy Magyarországon kíván erősebb katonai bázist működtetni, éspedig azért, mert ezek az államok közelebb vannak a lehetséges konfliktusövezetekhez. A közép-kelet-európai államok lakosságának viszonyulása az amerikai csapatok befogadására jóval pozitívabb, mint a nyugat-európai állampolgároké. A működtetési költség ezekben az államokban lényegesen alacsonyabb, mint a nyugatiakban.A szenátor vélekedését osztja James Jones tábornok, az amerikai hadsereg európai parancsnoka, aki szerint Romániának és Bulgáriának jó esélyei vannak az új amerikai támaszpontok befogadására. /I. F.: Csapatátirányítás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2003. június 17.
Gregory Martin tábornok, az amerikai hadsereg európai légierejének parancsnoka közölte, remélhetőleg a következő hónapokban átveszik a romániai Mihail Kogalniceanu és a bolgár Saraforo repülőtér irányítását, ahol amerikai bázisokat állítanak fel. Közölte továbbá, hogy három, jelenleg Nyugat-Európában állomásozó egységet telepítenek oda: a németországi Delta századot, valamint két Angliában tanyázó felderítő repülőgép kontingenst. "A bulgáriai légibázis elsőbbséget élvez egy amerikai támaszpont kialakítására, a román tengerparti repülőtér pedig szintén jó választás lenne e feladat teljesítésére" - állította Gregory Martin. Az Európában állomásozó amerikai légierő parancsnoka szerint rendkívül sokba kerül Amerikának a bulgáriai és romániai bázisok újratechnologizálása, hiszen itt jóval rosszabb a logisztikai helyzet, mint Németországban, ahol ugyancsak több millió dollárba került a fejlesztés. /Incze Ferenc: Visszajönnek? Amerika nem mondott le Romániáról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./
2008. július 14.
Wass Albert jobboldali nézeteket valló ember volt, de arról nem tud, hogy Wass Albert tagja lett volna a nyilaskeresztes pártnak, írta Fodor Sándor. Nagy hatással volt rá Farkasverem című regénye, amelyért Babits Mihály részesítette a szerzőt Baumgarten-díjban. A Farkasveremben nem talált idegengyűlöletet, mint ahogy a Funtineli boszorkány című regényében sem. Wass Albertnek van legalább két remekműve, amelyekről Bogdán Tibor nem hajlandó tudomást venni, sőt, szerinte az író regényei iskolás fogalmazványra emlékeztetőek, így terjesztik a jobboldali, antiszemita, Európa-ellenes eszméket. Ha Wass Albert valóban olyan megveszekedett fasiszta lett volna, amilyennek Bogdán Tibor írja, akkor hogyan kaphatott politikai menedékjogot az Egyesült Államokban, hogyan válhatott egyik fiából az amerikai hadsereg tábornoka? – tette fel a kérdést Fodor Sándor. Wass Albert író volt, akkor is, ha Bogdán Tibor nem ért egyet ezzel, és magyarországi előkelőségekre is hivatkozva – élükön a kiváló Balla Zsófiával – ki szeretné söpörni nevét a magyar irodalom történetéből. /Fodor Sándor: A Wass Albert-vita margójára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
